Kérdés persze, hogy a cél szentesíti-e az eszközt, a tb költségvetéséből hiányzó forrásokat oly módon kell-e előteremteni, hogy feltételezett jövedelmek után is járulékokat szednek? Népszabadság 1997/01/14., 15

Salamon Lászlónak azonban nem tetszik ez a jezsuita tempó, nem képes elfogad-ni, hogy a cél szentesíti az eszközt, és terjedelmes írásban (Új Magyarország, '95. április 4.) próbálja meggyőzni Giczy Györgyöt, hogy a KDNP újdonatúj vonzalma a kisgazdák iránt legalábbis taktikai hiba. Magyar Hírlap 1995/04/10.,

Az érzelem nélküli, józan hatalomgyakorlás rendszere. Bár tudomásul veszi és véteti, hogy aki hatalomért küzd, vagy meg akarja védeni meglévő hatalmát, az néha sehogyan se kerülheti el, hogy emberélet ne essék áldozatául. De lehetőleg kerülni kell az emberölést. Kedvességgel, jutalmazással, olykor megvesztegetéssel több hívet lehet szerezni és megtartani, mint gyilkoltatással. Tehát eszébe se jutott olyasmit hirdetni, hogy " a cél szentesíti az eszközöket ". Az igaz, hogy a ravaszságnak, ha kell a hazudozásnak is szükségét látja. Hirdeti, hogy a politikának semmi köze az erkölcshöz. Itt hasznosságról, károsról, fölöslegesről van szó. A szépség a művészetekre, a költészetre tartozik. Magyar Elektronikus Könyvtár; Cím: Világirodalmi arcképcsarnok; Szerző: Hegedüs Géza; Dátum: 1998/12

S azon pedig sok politológus és elemző meg sem döbbent, hogy állandóan és komolyan felvetett alternatíva a német szociáldemokrácia és az " első munkás-paraszt német állam " diktatúrás rendszerének öntudatos utódai közötti tartományi koalíciók lehetősége. Azt ugyan viszonylag egyszerű megérteni, hogy egy globalista és gátlástalanul a magánhaszon maximalizálására törő monetarista ( neo ) liberalizmusért nem tudnak a gyengék s a kommunizmus által szinte az élhetetlenségig elgyámoltalanított volt keletnémetek lelkesedni, s hogy az így kiszolgáltatott emberek tömegei lesznek vevők az elvtársak szokásos hazugságaira. De az már kevésbé érthető, hogy ezt az etikai és a közösségi érdek-képviseleti állam jogi eszközeivel szabályozott magántulajdonosi civilizációt ( ökoszociális piacgazdaságot ) állítólag helyesnek tartó " mértékadó " értelmiségiek nem tartják veszélyesnek. Veszélyesnek csak a gyilkos indulatokat " romantizáló " neonácikat tartják máskor is, a " haladó " eszmék erőszakos szélsőbalos képviselőit viszont nem - ha azok bármilyen lendülettel is törnek a rendőrök vagy az ellentétes felfogásúak ellen. A " jó cél " - úgy látszik - szentesíti az eszközöket. De hát miért szép és elvarázsoló a szélsőbaloldali cél? Valószínűleg azért, mert hitet pótol olyanoknál, akik már semmiben sem hisznek. Az e világi társadalmi-emberi paradicsom mindent harmonizáló ( és tömeggyilkosságokba átmenően realizálódó ) csodálatos látomása persze végső soron a gyenge emberek menedéke. Azoké, akik nem bírják elviselni az emberlét mindenoldalú korlátosságát, s tulajdonképpen lenézik és keveslik a mindennapi emberi létezés értelmét, " hatékonyságát ". Magyar Nemzet; Cím: Tőkéczki László : Kétféle mérce a veszélyre; Dátum: 1999/09/23

Neki úgy kell megítélni a ma eseményeit, ahogyan arról majd az utókor mond ítéletet. Ebben a tekintetben számomra nagy lecke volt a kollektivizálás. Minden sejtemmel tiltakoztam az alkalmazott erőszakkal szemben, az eszem pedig azt mondta, hogy csak a családi farmergazdaságnak lehet jövoje. Most évtizedek után örömmel látom, hogy a mai falvaink társadalma ezen borzalmaknak köszönhetően lett felszabadult és a jövőre sokkal érettebb. Mindez nem azt jelenti, hogy a cél szentesíti az eszközöket. Nincs az a jó cél, aminek szolgálatában erkölcstelen eszközöket igénybe volna szabad venni. De ugyanakkor azt is jelenti, hogy a történésznek a múlt eseményeit nem a saját erkölcse alapján, hanem hatásukat felmérve kell megítélni. Mindezt talán a magyar történelem egy nagyon vázlatos leírásával illusztrálhatom. Honfoglalásunk sikere nem érthető meg a korabeli európai események ismerete nélkül. Magyar Elektronikus Könyvtár; Cím: A mi XX. századunk; Szerző: Kopátsy Sándor; Dátum: 1997/10

Ha még a Fogyasztóvédelmi Hivatal tévéhíradóba meghívott igazgatója is azt mondja, egy rezignált filozófus arckifejezésével: nincs mit tenni!, akkor menjünk sóskát szedni, ahhoz legalább nem kell engedély ( vagy ki tudja... )! Szép időnk van, jó meleg, no meg forró, forrongó választási kampányunk. A fiúk lázasan ügyködnek. Még szerencse, hogy ebben ( és még sok más esetben ) Bukarest nem éppen az ország tükre. Itt ugyanis a cél szentesíti az eszközt. A főpolgármesteri székért küzdő nagy esélyesek plakátharca filmre kívánkozik. Nem tudom, vígjáték lenne -e belőle vagy dráma, de keményen csinálják. Az egyik fél választási pannójára rámászik a másik, kiszúrja a fotón lévő figura szemét ( akárcsak választóiét a megalapozatlan ígéretekkel ), leönti festékkel, vagy legalább ráragasztja saját reklámját, hadd egye a fene a szó valós értelmében alulmaradottat, aki nem tehet mást, mint árulkodó kisgyerek módjára másnap öles betűkkel ráírja az összerondított táblaképre: " Ez itt X párt választási pannója, amelyet Y tett tönkre! " Értem én, hogy egy választási kampány a szavazók lélektani berendezkedésére akar alapozni, igyekszik felfedezni a siker érdekében annak működését, de így most olyan az egész, mint egy félresikerült kártyaparti: az asztal körül ülők dühösek, elveszítik a fejüket, csak az a fontos, hogy rálicitáljanak egymásra, mindegy, hogy mivel és hogyan ( lásd plakátok perverz egymásraragasztása ), majd csak kisül valami a pofozkodásból. Régió: erdélyi; Stílusréteg: sajtó; Forrás: Romániai Magyar Szó; Cím: Hazai gyártmányú rémmesék; Szerző: SZONDA SZABOLCS; Dátum: 2000/22/05

Említette Josephus Flavius írását. Erről csak annyit, hogy szívesen megnézném az idézett részt az ő saját kézírásával. Az író ( ha jól tudom nem volt keresztény ) csaknem isteníti ebben a részletben Jézust, miközben az idézetnél többet, ha jól emlékszem nem is ír róla. Ez így azért több ellentmondást tartalmaz. Ezeket az ellentmondásokat jól fel lehet oldani, ha azt hisszük inkább, hogy a mű későbbi keresztény másolói ( a cél szentesíti az eszközt ) beszúrták ezeket a sorokat a könyvbe. A legendáknak ez a sorsuk. A hosszú idő így vagy úgy megváltoztatja az eredetileg történténteket. Így lett halála után nem sokkal a hatalmas adókat kivető és abból pazarul élő Mátyás királyból az igazság bajnoka. Index Fórum; Szerző: F.B. I. doktor; Dátum: 1998/10/16

A demokratáknak nem lévén törvényhozási többsége sem Tallahassee-ban, sem Washingtonban, Gore már csak értelmetlen utóvédharcot folytathatna, míg Bush a jelek szerint kész volt akár a szövetségi főbíróság verdiktjén is túllépni. Kulcsembere, Baker exkülügyminiszter vasárnap feltűnően kitérő választ adott arra, hajlandók lennének -e ők is beletörődni egy nekik kedvezőtlen főbírói döntésbe. Bezzeg Gore-t a saját hívei is annak elfogadására ösztökélték: a floridai szavazatszámlálás mellett érvelő New York Times kedden leszögezte, hogy a főbírák ítéletét mindenkinek tiszteletben kell majd tartania, híven a jog hatalmának szent elvéhez. Valójában ezért és ennyiben aggasztó ez az amerikai végkifejlet, mert amúgy a külvilág számára - éppen e drámai utójáték folytán - alig lesz érzékelhető különbség. Azt üzeni a világnak, hogy ismét teret nyer a cél szentesíti az eszközt elve, ami persze aligha a történtek ellenére is mélyen demokratikus Amerikában okozhat majd komoly károkat, miként a huszadik században is történt. Az amerikaiak már csak azért sem sínylik meg igazán, ahogyan nemrég az elnökpert sem, mert most még inkább érvényes, amit már a választás után is tudni lehetett: akármelyik költözik be a Fehér Házba, eleve gyenge elnök lesz, aki csakis akkor képes bármit elérni, ha együttműködik az övével hajszálra azonos politikai erőt jelentő másik oldallal. Ráadásul Bush valójában a kisebbségben maradt jobboldalt képviseli, hiszen nemcsak Gore szerzett országosan többséget, hanem tőle vett el majd hárommillió voksot balról Nader ( ki azóta meg sem mert szólalni ). S hát Floridában Gore-hívek rontották el tízezrével a szavazólapokat. Azok a megszámolni nem engedett, mert a gép által " kidobott " valószínű voksok pedig túlnyomórészt a demokratákhoz húzó, s főként feketék lakta körzetekben voltak. Magyar Hírlap; Cím: Avar János; Szerző: A szerző újságíró; Dátum: 2000/12/13

Hasonlóképpen működött ez évtizedekig a nagy Szovjetunióban ( ahol mindig találtak nagy Célt és a neki megfelelő eszközt ), s így marad most is: féljogállamian. Az örökké marakodó, nehézkesen döntő kétkamarás parlament - rekordgyorsasággal - jogkódexbe foglalta az adózás rendjét, természetesen siettében sok, az alkotmánnyal ellentétes szankciót hagyott az adózó polgár jogvédelmét és az adórendőrség jogkörét illetően. De törvénnyel bástyázta körül az erőszakot. A Moszkovszkije Novosztyi a szigorú adókódex megjelenése után kisvártatva megszólaltatta Szergej Zamoskin ügyvédet, az Erőszakmentes Társadalmi Mozgalmak Központjának elnökét, aki hadat üzent a féljogállamiság brutális logikájának. A " cél szentesíti az eszközt " elvétől ugyanis mindig az állammal szemben védtelen kisember szenved, akinek nincsenek furfangos fiskálisai. Az erőszakmentes civilmozgalom arra szólítja fel most a polgárt: ne csüggedj, polgártárs: ha tartasz is a " féljogállamiságtól " és államvédő adórendőrségétől, nem vagy egyedül! Ne reszkess a felfegyverzett adókommandótól: nem vagy védtelen. Harcolj igazadért, és figyelj arra, hogy a tökéletlen törvény jó néhány paragrafusa felhasználható pajzsodul. Udvarodba benyomulhat az adórendőr, de családi odúdba lépni már nem engedi a törvény; senki sem kényszerítheti családodat, szomszédodat, hogy ellened tanúskodjék. Magyar Hírlap; Cím: N Sándor László : Fél-jogállam; Dátum: 1999/02/16

A beszéd olyan ellentmondásos volt, mint az újdonsült pártvezető egész pályája. A " ravasz ukrán ", ahogy a korabeli nyugati sajtó emlegette Hruscsovot, sokkal több volt ennél. Jövőt álmodó politikus, aki elől indulatai sokszor a jelent is elfedték. Mint annyi emberből, belőle is akkor tört föl a düh, ha nem tudott válaszolni a kérdésre, melyre meg kellett volna felelnie. A " cél szentesíti az eszközt " gátlástalan megvalósítója, szóban, tettben egyaránt, aki azonban igyekezett kiküszöbölni a politika eszköztárából a barbár erőszakot. Sztálin, akinek neveltje volt, s aki ellen küzdött, haláláig nem engedte ki markából. Szörnyű bűnöknek volt részese: moszkvai első titkársága idején a főváros harmincnyolc párttitkára közül csupán hárman, a száznegyvenhat kerületi titkárból tízen élték túl a " tisztogatásokat ". Önmagát azzal mentegette ( nem túl meggyőzően ), hogy ő csak végrehajtó volt, míg riválisai, a sebtében kivégzett Lavrentyij Berija vagy Molotov, a sztálini korszak második embere és társaik a törvénytelenségek kiagyalói közé tartoztak. A XX. kongresszuson elmondott beszédet fegyvernek szánta a hatalmi harcban saját pozíciójának megerősítésére, s tétova kísérletnek a szocializmus megújítására. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: A bakancsos forradalom; Szerző: Gyurkó László; Dátum: 2001

Most csodálkoznak, hogy a bumeráng fejbe kólintja a használóit. Tudható volt, hogy a nacionalista szeparatizmusok melegágyai a terrorizmusnak, de mások ellen használhatóak voltak. Észlelhető, hogy a vallásos terror mint kultúrkritika lép fel, és új variációkat nyújt a Nyugat Alkonyának a témájára. Halálos ítéletről van szó a nyugati individualizmus ellen. A föld különböző helyein változó alakban újra meg újra fölmerül és minden gátlást elsodor a cél szentesíti az eszközt ideológiája, és magával hozza a fanatikus egzaltáció új hullámát. Most nem keres világi ruhát, most vallási alapon áll. Most nem kell nacionalistának vagy kommunistának lenni ahhoz, hogy az ember jó lelkiismerettel ölhessen, most készülhet erre, a példa aktualitása kedvéért: iszlám harcosként is, aki eleve abból indul ki, hogy a bajainak más az oka, nem ő vagy az ő világa. Az út a ressentiment-tól a gyűlöletig tréninggel megrövidíthető. A vallásos harcos szívesen hal meg azért, hogy minél többet ölhessen, és hogy utolsó percében szentnek érezhesse a cselekedetét. Népszabadság; Cím: Konrád György : Naplójegyzet 2001. szeptember 11-én és azután; Szerző: Konrád György; Dátum: 2001/10/12 %