Az a megállapítás, hogy a szerencsejáték fogalmához nem csupán negatívumok társíthatók, persze nem teljesen új. Gondoljunk csak azokra a - szerencsét pozitív értelemben említő - népi bölcsességekre, amelyeket mi, magyarok is oly sokszor idézünk. Próba - szerencse. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. A jó kapusnak szerencséje van. Móricz Éva szerint ezekben is benne van az a gondolat, amely azt sugallja: a szerencsés pillanatokat üstökön kell ragadni, jó ütemben kell cselekedni. Nem kétséges viszont: ehhez felkészülés és kockázatvállalás szükséges. Népszabadság; Cím: Budapesti csodakergetők; Szerző: T. Z.; Dátum: 2001/07/2

Appius Claudius Caecus volt annak a censornak a neve, aki először írta le ezt a maximát: Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. ( A censori rangot viselők állami vagyonbecslők voltak, nem pedig a sajtószabadságot korlátozták. Ők gondozták a középületeket is, de a censor második jelentése " szigorú bíráló " volt, s nem csak írásműveké. ) Élet és Tudomány; Cím: AB_OVO; Szerző: ( Sz . H. E. ); Dátum: 1997

A pályakezdő diplomás egyre inkább a saját szerencséjének a kovácsa: sem a piac által megkövetelt tudást, sem az elhelyezést nem várhatja az egyetemtől vagy a főiskolától. Már csak azért sem, mert egyöntetű vélemények szerint a felsőoktatási intézmények Nyugat-Európában sem tudták követni a piaci igényeket. Főleg a túlzottan elméleti képzést adó egyetemek maradtak adósak azokkal a praktikus ismeretekkel, amelyeket a munkaadók szinte azonnal elvárnak a pályakezdő diplomásoktól. Népszabadság; Cím: Kelendőek a diplomások; Dátum: 2001/01/23 Remek példa a közmondás szövegbe szerkesztésére.

Helmut Schuster, az IBM ausztriai részlegének egykori vezérigazgató-helyettese szintén saját szerencséjének a kovácsa. 1981-ben felhagyott korábbi foglalkozá-sával, megvásárolta a csőd szélén álló Anker pékséget, amely most évi 2,2 milliárd schillinges forgalmával Európa legnagyobb kenyérbolthálózatának számít. Heti Világgazdaság 1995/05/20 Remek példa a közmondás szövegbe szerkesztésére.

Beszélgettünk. Jobban mondva, nosztalgiáztunk, felidéztük az egyetemi éveket, amikor még mind a ketten egyforma eséllyel vágtunk neki a jövőnek. Hát igen. Minden embert más fából faragtak. Ez a közhely nagyon tetszett neki, mert egyértelműen utalt arra, hogy míg az egyiket tölgyfából faragják, a másikat préselt fűrészporból, s nem lehetett kétséges, kettőnk közül ki az, aki az idő próbáját kiállta. Hagytam, lubickoljon csak önimádata édes levében. Hadd képzelje, hogy ő a fából faragott királyfi, míg én csak amolyan rendetlenkedő Pinocchio vagyok. Persze nem akart megbántani. Olyasmiket mondott, hogy mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, s aki rosszul kovácskodik a szerencséjével, annak baráti jobbot kell nyújtani. Mert a mi társadalmunkban semmilyen tehetség nem mehet veszendőbe. Ez egyértelműen a személyemre vonatkozó célzás volt. Meg sem sértődhettem, mert tehetségesnek nevezett, legföljebb mint kovács vallottam kudarcot. Mint olyan kovács, akinek hiányzik egy üllője. Régió: szlovákiai; Stílusréteg: szépirodalom; Cím: Thészeusz két szék közé esik , majd eszmét cserél Istennel

A tanító eljárás szempontjából legérdekesebb a példák gyüjtését tárgyaló szakasz. Ebben E. azt ajánlja az ifjúnak, hogy olvasmányaiból külömböző szempontok szerint gyüjtsön példákat, hogy mídőn majd szónoki minőségben fellép, bő példatár álljon rendelkezésére. A bűnök és erények fajain kivül ilyen címek szerint lehet a példatárt megalakítani: tisztes öregség, élénkség sz öregeknél, öreges ifjak, szerencse, kiváló emlékező tehetség, hirtelen halál, önkénytes halál, ékesszólás, alacsony sorsból felemelkedés, nagy testi erő stb. Ilyenek még a következők is: a népuralom-e jobb vagy a monarchia? Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa. Az öregségre legjobb utikészlet a műveltség. Ha olvasás közben bármit is talál a növendék, ami a fölvett fogalmakra vagy mondásokra vonatkozik, mindjárt feljegyzi. Ily módon jobban bevésődik elméjébe, amit olvas és az olvasmányainak is jobban hasznát veszi. A tudománynak egyetlen ága sincs, amely - még a természettan és a mennyiségtant sem véve ki, - hozzá ne járulhatna az ékesszólás javára értékesíthető anyag gyarapításához. Egy-egy történelmi eseményt vagy mesét, vagy bármely tárgyat is többféleképen értékesíthetünk. Igy Sokrates halálából nemcsak arra lehet példát vonni, hogy a derék ember nem fél a haláltól, hanem arra is, hogy az erény irigységet kelt föl másokban, továbbá, hogy a bölcselet tanulása inkább veszedelmet hoz a fejünkre, ha nem alkalmazkodunk kortársaink életmódjához. Magyar Elektronikus Könyvtár; Cím: Erasmus nevelési eszméi; Szerző: Péter János Dr.; Dátum: 2000/01/31