Akkoriban volt az NDK megalakulásának 20. évfordulója, s 1969. október 7-ére hatalmas plakátok lepték el az isten háta mögötti kisváros utcáit is: egy, az agitproposok szándéka szerint az NDK-t szimbolizáló szép fiatal lány fotója, virágcsokor s a felirat: 20 éves vagyok. Miért lesz jó, ha már 60 lesz? - szólt a kapcsolódó kérdés. Mert akkor nyugdíjba megy... Egyetlen viccmesélő sem hitte volna akkor, hogy ebből egyszer valóság s ráadásul korkedvezményes nyugdíjazás lesz, amit egy Mihail Gorbacsov nevű szovjet pártfőtitkár olvas majd NDK-s elvtársai fejére, amikor a 40. évforduló kapcsán kimondja: Aki késlekedik, azt megbünteti az élet. 1989 októberében ugyanis már mozgásban volt Kelet-Európa nagy része ( lásd ábránkat a 11. oldalon ): többé-kevésbé legálisan, de legalábbis megtűrten működtek az ellenzéki pártok, csoportok, Magyarország már túl volt a kerekasztal-tárgyalásokon és az NDK-s menekültek kiengedésén, ám Kelet-Berlinben megállt az idő. A Német Szocialista Egységpárt ( SED ) - élén a főtitkárral, az Államtanács elnökével, Erich Honecker elvtárssal, ahogy a Neues Deutschland titulálta lapszámonként legalább egy tucatszor - nem volt hajlandó tudomást venni a változásokról. Az akkori hangulatot jól jellemzi, hogy a hivatalos hírügynökség, az ADN - melynek az NDK-t elhagyókat elítélő közleményébe Honecker személyesen írt bele egy mondatot, mert nem találta elég élesnek a megfogalmazást - úgy kommentálta Németh Miklós kormányának döntését a magyarországi NDK-s menekültek kiengedéséről, hogy az egy titkos akció során kialkudott emberkereskedelem volt. S miközben már több tízezer NDK-s szavazott a lábával az SED-rezsim ellen, s ment Magyarországon, illetve Csehszlovákián keresztül Nyugatra, miközben rendszeressé váltak Lipcsében az úgynevezett hétfői tüntetések, miközben egyre erősebbek lettek az ellenzéki mozgalmak, s már a pártbázis is nyugtalankodott, Honeckerék készülődtek a 40. évfordulóra. Heti Világgazdaság; Cím: A berlini falbontás évfordulója; Szerző: Weyer Béla; Dátum: 1999/11/6

Hornnak nem egy roppant kínos beszélgetése lehetett az NDK képviselőivel. A szervezésbe bekapcsolódott az osztrák külügyminisztérium, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt svájci központja. A Nemzetközi Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve látta el papírokkal az embereket. Az osztrák külügyminisztérium akkori főtitkára, a mai köztársasági elnök, Klestil, valamint Somaruga, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke egyaránt partner volt, míg Magyarországon Csilla von Böselager és Kozma atya a Máltai szeretetszolgálat képviseletében tett meg mindent a menekülőkért. Az NDK vezetése nem értett meg semmit az akkori helyzetből, és rá is érvényes volt Gorbacsov egy hónappal későbbi kijelentése: " Aki késik, azt megbünteti az élet. " Szeptember tizedike 1989-ben, a csodák évében egyértelművé tette, hogy a magyar kormány mit választott. Európát választotta, a szabadságot, az emberi jogokat, az új világot. Magyar Hírlap; Cím: László József : Kapunyitás behunyt szemmel; Dátum: 1999/09/10