Tanuld meg kisfiam! Tanuld csak meg. Igaza van annak a vén legénynek. Fiú vagy te is, tartsd meg a férfi törvényt… Hej csak kapnálak a körmöm közé jómadár, majd megtáncoltatnálak én is. Csak az vigasztal, hogy addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Majd pórul jársz még te is egyszer a sok csintalanságodért. NYUGAT 1909. 9. SZÁM: MÓRICZ: CZIRÓKA-MARÓKA

Állítólag - de erre nincs már élő tanú - egyetlenegyszer, egyetlenegy, a normálisok társadalmába befurakodott, gondosan álcázott őrült is akadt, aki kilenctagú munkavacsorán kijelentette: Ebedly üres nullasor s csak a gyávák csinálnak belőle napról napra újabb rovással hamis milliót... Ezzel leplezte le magát a fickó. Zárt intézeti kezelését azonnal elrendelték, a kilenctagú társaság alatt pedig véletlenül leszakadt a kórház beteglátogató-liftje. Ezután a legvakmerőbb, a szakma rókája, Tuba Ágoston is csak odáig merészkedett, hogy a baráti társalgások kellős közepén ( témától függetlenül ) hirtelen fölkurjantott: - Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik! Senki sem fűzött hozzá kommentárt, folyt a fecsegés tovább, de a hangulat egy-két órára oldottabb lett, a szemek csillogóak és vidámak, Tuba Ágoston az est hőse. Beavatatlan azt hihette volna, valamennyien bolondok, mert ugyan mi lehet egy - még csak összefüggésbe se helyezett - mondatban ilyen reményt keltő perspektíva? Ebedly Iván mélyen volt gonosz és felületesen okos. Ez a felületes okosság segítette, hogy gonoszságával zseniálisan manipuláljon. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Az ifjú halász és a tó; Szerző: Jókai Anna; Dátum: 1992

Megadva ezzel a protokollnak a " pompes funčbres " alaphangot. S aztán leírja a nagyember bankettjeit, a fogyókúráját Marienbadban, magas vérnyomását, olvasmányait, esti rádiózgatását ( a tévét akkor még nem találták fel ) - leírja feledésbe temetett élőit és halottjait: " Izgatott napokon azt se tudja, hogy ki volt az apja-anyja, és keresztnevükre csak néha emlékszik... " S aztán a zárósor, a könyörtelen, a logikus: " A földbe véle. Temessétek el. " Lám, addig járt a korsó a kútra... A Farkasrétibe, a Kerepesibe. A vers első és utolsó sora pompásan összecseng. Porból vagy, ó, kitűnőség! és porrá leszel. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Végtelen napjaim - Napló; Szerző: Hubay Miklós; Dátum: 1996

- Uccu!... Csak ezért kell ez, te marha, csak azért, hogy téged szalasszalak... Uccu, pintér! - állt az ajtóban hahotázva a közbirtokosság felesküdött erdő - és mezőőre. - Azért csak óvatosabban - csikorgott dühében Pödör Kristóf. - Óvatosabban, mert addig jár a korsó a kútra... - A kútra? - És a mezőőr, mint a hegy legyalázott szelleme, meredt döbbenettel nézett a vendéglősre. Lezökkent a tűzhely mellé. Összekulcsolt ujjai közé szorította ismét a poharat, s amíg görcsösen tartotta fejszétől vásott kezében, az aszalt szőlők, mint pogány baldachin fürtös gyöngyei lógtak felette. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Kinek könnyebb?; Szerző: Takáts Gyula; Dátum: 1963

Most pedig kalandozzunk a létfilozófiai mélységekbe. Nyilván Önök is tapasztal-ták már, hogy „ki korán kel, fáradt”, arról nem is szólva, hogy „addig jár a kód a kútra, míg fel nem törik.”Magyar Hírlap 2000/05/13., 12

Szerintem még DESTROYER is belejöhet a disztingválásba. Minden kezdet nehéz. Le a cenzúrával. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törlik. Sok beszédben sok az alja. Index Fórum; Szerző: Pucros Mackó; Dátum: 1998/10/20

Addig jár a korsó a kútra, amíg Kósa Lajos be nem vezetteti a csatornát ( a nagy Piac utcai ünneplés közepette ), ahol még nincs!Régió: magyarországi; Stílusréteg: sajtó; Forrás: Hajdú-Bihari Napló; Dátum: 2001/07/24

A háborút pusztítják, a Rémet, melynek őrült üstököse fejünk felett felrobbanva fenyegeti világunkat halált hozó lángözönével. Egy kicsit irigylem - de nagyon-nagyon, a sírásig sajnálom őket. Mi az ő korukban bigéztünk vagy piculáztunk szilencium előtti órákban. Rájuk a háború marconább sorsot rótt, s ehhez mérten marconábbak és zordabbak játékaik is. " Sajnálom szegény fiúkat " s szeretném egy régi közmondással ütni ki kezükből a halálmagvakat rejtő " játékszereket ": Addig jár a korsó a kútra, amíg nyaka törik... Kolozsvár, 1945 A koldusokról A koldusok a társadalom élő rossz lelkiismerete... Soha még ennyi koldust, mint napjainkban; mintha valami Victor Hugo-i képzelet ontaná őket. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: A Bárány Vére; Szerző: Jékely Zoltán; Dátum: 1981

Már a sejtek se mertek lázadozni. Be van fejezve a nagy mű, igen. A propagandamunkát Tuba Ágoston kapta Néma Csilla után. Mit tehetett? " Addig jár a korsó a kútra... " - minden kiadványba beleszőtte. Inkább nevettek rajta. Már-már maga is kezdett meginogni. Végső kétségbeesésében a halottlátó asszonyhoz fordult: kivételes esetben hátha a jövőt is látja... Hogy is van ezzel a bizonyos korsóval meg a kúttal? Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Az ifjú halász és a tó; Szerző: Jókai Anna; Dátum: 1992