Az egyes miniszterjelöltek máris megindították hadjáratukat annak érdekében, hogy saját tárcájuk számára többletforrásokat lobbyzzanak ki. Voltak erre példák az utóbbi napokban a külügy, a honvédelem, a közoktatás, az agrárszféra területén. Mindez szerintem máris illusztrálja, hogy korántsem jellemző a kormány egészére a Békesi László által képviselt felfogás. Hasonlóképp: ugyan hosszasan taglalja a program azt, hogy ebben a bizonyos társadalmi, gazdasági megállapodásban milyen témákról kell hogy szó essen, ez igaz, ezekről mind kell hogy szó essen, de az nem derül ki, hogy mi is lesz a kormány induló pozíciója, mi lesz az a célkitűzés, amelyet a kormány tartalmilag javasolni fog, amit el kíván érni. Nos, a papír sok mindent elbír. Hogy aztán ténylegesen milyen döntések születnek, az majd menet közben fog eldőlni. Az igazi játszmák azonban még egyáltalán nincsenek lejátszva, és a legsúlyosabb gazdaságpolitikai lépések nincsenek tisztázva az új koalíción belül. Személy szerint a legnagyobb valószínűséggel egy olyan kifejletet várok, amelynek során folytatódik az elmúlt négy évben megszokott iszapbirkózás a kormányon és a koalíción belül a racionális lépéseket szorgalmazó szakemberek és az ezeket elhalasztani, elkerülni szándékozó lobbysták között. A valószínűsíthető eredmény: a magyar gazdaság további evickélése, talán lassan emelkedő inflációs ütem és némi további eladósodással együtt, elkerülve az összeomlást, ugyanakkor elszalasztva a komoly fellendülés esélyét is. Országgyűlési Napló; Szerző: URBÁN LÁSZLÓ ( Fidesz ) :; Dátum: 1994/07/14

Nem emlékszem rá, pedig itt voltam a közgyűlésen, amikor ez szavazásra került, de az én tudomásom szerint a fővárosnak nincs ilyen alapítványa. Ez az alapítvány legjobb tudomásom szerint a Díjbeszedő Részvénytársaság alapítványa, tehát a budapesti díjfizetők 700 millió forintja oda került befizetésre. Nem tudom, hogy ki intézi ezt a kérdést, lehet, hogy Győri Péter úr bizottsága vagy mások, de kicsit furcsának tartom, ha nem a főváros adja ezt a pénzt, ez nem egy fővárosi alapítvány, ezt a pénzt Budapest díjfizető közössége fizeti be, fizeti ki azok helyett, akik valamilyen oknál fogva nem tudják befizetni. Ugyancsak furcsa dolog és egy kicsit morbid is ez az ötlet, hiszen nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok, akik valamit is adnak magukra, azok úgy szokták általában, hogy először kifizetik a kötelezettségeiket, és ami megmaradt, abból élnek. Most az egy kicsit furcsa, hogy a kispénzű nyugdíjasok azokat kompenzálják, akik valami oknál fogva - azt hiszem, a papír sok mindent elbír; lehet, hogy nem jól idézem Győri Pétert, aki egy televízióműsorban, amikor, azt hiszem, rá is kérdeztek, azt mondta, hogy nem vizsgálják azt, hogy a ténylegesen leírt adatok valószínűek -e, vagy esetleg netán valaki csak leírta azt. A papír sok mindent elbír. A papír azt is elbírja, hogy valaki a ténylegesnél sokkal kisebb jövedelmet írjon be, hiszen erre lehetőség van. Tehát nincs vizsgálva a valódi szociális helyzet. Ezért tartom furcsának azt, hogy olyanokat is lehet ebből az alapból, tehát hangsúlyozom, a ővárosi díjfizetők, nem a főváros adóbevételeiből, hanem a pluszban kivetett, emiatt 700 millió forinttal növelt bevételekből, illetve pontosabban a növelt díjakból, a főváros közössége fizeti azokat, akik esetleg nem is rászorultak. Régió: magyarországi; Stílusréteg: hivatalos; Forrás: Fővárosi Közgyűlés; Cím: Jegyzőkönyv

Számomra úgy tűnik, hogy nem csupán az EU, hanem egyáltalán semmi sem tekinthető, semmit sem tekintenek reális gazdaságpolitikai alternatívának. Mindenki nyugodtan álmélkodhat a folyamatokon, elmélkedhet - közöttük pl. Bogár úr is - új stratégiákon, stratégiai kiigazításokon, vagy nem kiigazításokon ( mint pl. Járai ), a gondolat vége ugyanaz. Tessék bezárni az iskolát, kórházat, kinek mije van, csak nyugodtan dőljenek össze a megrongálódott házak, hiszen a költségvetést faragó papír mindent elbír. Továbbá. Érdekes módon elcsitultak a megjegyzések a szürke meg a fekete gazdaságról, arról amelyik min. 30 %-a a fehér gazdaságnak. ( Lehet az 50 % is. ) Vagy esetleg ez most már nem is tényező, illetve olyan jól megy a fehér gazdaságnak, hogy mindent kompenzál? Régió: magyarországi; Stílusréteg: személyes; Forrás: Index Fórum; Szerző: Black; Dátum: 1999/03/14

Hans Dittel kegyeskedett válaszolni Flóra érdeklődő, felelősségre vonó levelére. Azt írta, ő is keresi Ottíliát, a " csicsergő kis madarat ", őt is váratlanul érte, sőt, megrendítette, hogy meleg otthonából szárnyra kelt... minden apparátust megmozgat, azt ígérte. S hacsak nem esett a kedves teremtés merénylet áldozatául, minden bizonnyal eredményre is vezet a kutatása. Ezt az utolsó mondatot Flóra nem fordította, mást talált ki helyette, szegény Panni mostanában úgyis olyan kótyagos, mindjárt látná a lányt zsákban, földarabolva. - A papír mindent elbír, Panni szívem. Nem bízom én abban a vén zsiványban. - Kell kapaszkodni valamibe... Flórika is lesi, jelentkezzen végre ez a haszontalan Béci. - Jelentkezett. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: A feladat; Szerző: Jókai Anna; Dátum: 1977

Az értékeléskor ugyanis túlsúlyos a munkaterv szerepe. Ez adja a megszerezhető pontok közel felét. Az ambiciózus terv készítői látszólag jól gondolták: az a társadalom és a tudomány fejlesztésének az érdeke, hogy ne végkielégítésként jussanak az egyetemi oktatók jó fizetéshez, hanem már fiatalabb korukban, olyan célok teljesítése közben, amelyek governamentális érdekeket szolgálnak. Egy dolog azonban a tervezgetés, s más dolog a valóság. A papír sok mindent elbír. Tervet kovácsolni, fantáziálni könnyű, akárcsak kedvében járni a kutatási főirányok kigondolóinak. Pontosan azonban csak azt lehet mérni, amit már letettek az asztalra: könyveket, a nemzetközi és hazai publikációkat. Ám ezek számbavétele csak törtrészét teszi ki az értékelésnek. Az ösztöndíj-konstrukciót kidolgozó, pénzosztó minisztériumi mogulok nem voltak buta emberek. Magyar Hírlap; Cím: Viszálykeltés ösztöndíjosztással; Szerző: Szabó A. Ferenc; Dátum: 1999/06/25

Antall Józseffel a gyermekkori ismeretség és jó viszony alapján szolidaritást éreztem, és hogy a támogatásomat, segítségemet kérte, nem akartam azt teljesen visszautasítani. Más részről láttam, hogy mik zajlottak az országban, amit úgy tudnék összefoglalni, hogy nem minden esetben érvényesültek a tudományos érdekek a kutatási pénzek elosztásánál. Például még 1990-ben az Akadémia égisze alatt indult el az 1991-es OTKA előkészítése, az MTA szociológia bizottságában tárgyaltuk a szociológiai OTKA-pályázatokat. Egy bizonyos pályázatot nem javasoltunk támogatni, mert nagyon rossz volt. Erre a bizottság egyik tagja, aki a pályázóval jóban volt, azt mondta: " adjuk neki vissza, írjon egy másik pályázatot, a papír sok mindent kibír, és akkor támogassuk ". Én azt hiszem, hogy ilyen alapon osztani tudományos támogatást, az nagyon káros. Azzal vállaltam el, hogy én ezt megpróbálom tisztességesen csinálni. Biztos nem sikerült tökéletesen csinálni, mindenesetre próbáltuk érvényesíteni azt, hogy a tudományos kritériumok alapján osszuk el a támogatást. - Az egésznek a felépítése olyan, mint egy nyugati fejlett demokratikus országban a tudományos pályázatokat elbíráló intézményeké. Magyar Nemzet; Cím: Szobrok az egyetemen; Dátum: 1997/07/10

A másik kérdéskör, amelyet tisztelt kormánypárti képviselőtársaim tárgyalhatatlannak minősítettek akkor, a foglalkoztatási bizottság ülésén, az az volt, hogy újsághírek szóltak arról, a kormány meg kívánja változtatni a privatizáció ellenőrzésének, vezetésének kormányzati felelősségét. Az előterjesztés egyértelműen a pénzügyminisztert jelöli meg ezen feladatok ellátására, míg az újsághírek arról szóltak, hogy egy új miniszteri poszt keletkezik. Vajon ez a változás nem indokolja -e a törvényjavaslat visszavonását, mondtuk mi, és ugyan kérem, ezt egy egyszerű módosítással el lehet intézni, válaszolták. Való igaz, a normaszöveg lehetővé teszi. A papír sok mindent kibír. Ez a változtatás azonban az ellenzék véleménye szerint alapvető változtatás, a szemlélete változik meg az egész kérdésnek. A költségvetési szemlélettel szemben megjelenhet egy önálló miniszteri felelősséggel való erő, és a törvény szelleme ezáltal megváltozik. Ezt kérem, formailag el lehet intézni holmi módosítvánnyal. De hát ez feje tetejére állítja a dolgokat. Országgyűlési Napló; Szerző: DR. SURJÁN LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi előadója :; Dátum: 1995/01/31

Bár hozzátette: Postabank másutt is van, meglehet, nálunk is tudna működni. Ez kétségtelen. Ám három kérdés akkor is adódik: miből, mikor, és a lehetséges alternatívák közül miért az a legolcsóbb, legjobb megoldás, amit most a miniszterelnök oly szenvedélyesen megindokolt. Amíg ezt nem tudjuk, minden csak szemfényvesztés. A papír mindent kibír, ha egyáltalán van papír. Ha papír nincs is, népmese már született. Magától a miniszterelnöktől hallottuk szerda reggel a Magyar Rádióban: ( Hol volt, hol nem volt, ) csődbe ment egy bank. Azaz, csődbe ment volna, ha a kormány nem segíti meg százötvenmilliárddal. Ezt is csak azért tette, nehogy kétszer ekkora kár érje a polgárokat. Népszabadság; Cím: Szamárfül; Szerző: Farkas Zoltán; Dátum: 2001/06/21